Ma délben megint elmentünk sétálni,de ma csak én mentem Miával.Most másfelé mentünk,mint tegnap.Ahol régen laktunk arra felé mentünk,és Miának arra felé is tetszett,mondjuk merre nem.:))
Mikor sétáltunk az egyik társas házból kijött egy pasi egy kis Csivavát,aki póráz nélkül volt.Mia kiszúrta és elkezdett nyöszögni,hogy Ő oda akart menni hozzá,de a kutyus más merre ment,nem arra amerre mi,de később találkoztunk velük újra.:)) Csak akkor már a pasi ölben fogta,így nem tudtak egymáshoz odamenni.
Olyan jól esik(szerintem minden kutyás gazdinak) mikor elmegyek valaki vagy valakik mellett és azt mondják,hogy: "Ó de aranyos kutyus!" és nem az látszik az arcukon,hogy "Úr Isten kutyát sétáltat itt?!..." Mert sajnos sok ilyen ember van,aki lenézi azokat akiknek kutyája van.Nekem nem rég óta van meg Mia,de én azelőtt sem,azért néztem meg annyira a kutyásokat,mert azt gondoltam,hogy "Úr Isten kutyás ember.." hanem azért mert gyönyörködtem benne,hogy vannak olyan emberek akik képesek valamit tenni más élőlényért is,na meg persze azért is mert nekem akkor nem volt kutyám,és elgondolkodtam,hogy nekik milyen jó.:))
Este meg elmentünk az állatorvoshoz,és Mia megkapta a veszettség elleni védőoltását,így már csak 4 hónap múlva kell menni megint,hogy ezt megismételjék,aztán csak évente lesz ez,meg a kombinált oltás.:))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése