Ha még nem ecseteltem ezt a dolgot,akkor most nekiállok.A múltkor már írtam szerintem,hogy mostanában Mia új szokása,hogy ha meglát egy kutyát akkor befeszül és ugatja.Most nagyban azon vagyok,hogy erről leszoktassam.Tegnap elég jól ment,nem ugatott a kerítés mellett,ahol pedig mindkét oldalról ugatták a kiskutyák.Ma elmentünk sétálni és tök szépen jött,nagyon örültem neki.Aztán megálltuk a lámpánál,hogy átmenjünk a Dorottyára,ahol van egy üres,füves rész(ahova a múltkor is mentünk).Nézelődött aztán ugatott az egyik kis "lábtörlő",de arra nem reagált.Tökre örültem neki megint,hogy milyen ügyes.♥♥
Viszont ekkor a másik oldalon meglátott egy fekete kutyát és vakkantott egyet.Egyből rászóltam,magamra vontam a figyelmét és csendbe is maradt.Aztán megint...Rászóltam abbahagyta.Ezután zöldre váltott a lámpa és megint,mint a hülye gyerek elkezdett húzni,hogy odamenjünk a fekete kutyához,de persze egyből visszarántottam.Ekkor még nem voltam ideges.Tök nyugodt voltam,meg tudtam kontrollálni Miát,mert mikor visszarántottam abbahagyta a húzást.Átmentünk a másik oldalra és labdáztunk egy tök jót.Nagyon ügyes volt,nem ment el messzire és rögtön jött,sőt nem is jött,hanem egyenes szaladt vigyorogva,lebegő fülekkel,amikor szóltam.♥♥ Úgyhogy nyugodtan mondhatom,hogy nagyon-nagyon boldog voltam.Csináltam pár képet indulás előtt aztán pedig elindultunk hazafelé.Nagyon ügyes volt ekkor is.DE! Mikor már majdnem hazaértünk,akkor hirtelen ugatott egy kis pukkancs kutya és Mia válaszolt.Rászóltam megint sikerült elvonnom a figyelmét...de a kis hülye vakarcs megint ugatott és nem is hagyta abba,itt már egyszerűen nem tudtam mit csinálni Miával...Rászóltam, megcsíptem(és tényleg ott ahol fáj nekik) de arra is csak hirtelen hátrafordult és nem érdekelte,ugatott tovább.Végül pedig abbahagyta az ugatást a másik,mert szerintem továbbvitte a gazdája(nem tudom,hogy milyen kutya volt,de az ugatásából hallva megint csak egy kis öleb...),így Mia is abbahagyta.
Ezek után már semmihez sem volt kedvem.Megálltam a kutyával az utcánk sarkánál és ott álltam tök csendben,mozdulatlanul és gondolkodtam,hogy mi a sz*rt cseszhettem el...Minimum 10 percig ott álltunk.Mia tök türelmesen várt mellettem,meg se mukkant.Olyan volt,mintha ott sem lett volna,pedig többször ugattak a kutyák a kertes házak udvaráról,igaz messzebbről,de akkor se ugatott csak figyelt.Egyszer próbálta de rászóltam és inkább meggondolta magát.Lehet,hogy valamennyire megértette,hogy miért is állunk ott,habár azt nem hiszem...Szóval gőzöm sincs,hogy mit csináljak vele...Nem akarom feladni és nem is tudom,de egyszerűen megőrülök ettől.Lehet,sőt,biztos,hogy ez nem olyan hú de nagy probléma és tuti vannak ennél nagyobb gondok is másnál,de pillanatnyilag ez az egyik legrosszabb dolog nálunk,amit meg kell oldanom valahogyan,mert engem akkor is nagyon idegesít ez az egész.Mindenki tök hülyén néz rám,mikor Mia elkezd ugatni.Mintha még nem láttak volna ugató kutyát...Ja arról meg nem is beszélve,hogy így egyetlen kutyás sem jön a közelünkbe,mert azt hiszik,hogy "veszélyesek" vagyunk...
Viszont ekkor a másik oldalon meglátott egy fekete kutyát és vakkantott egyet.Egyből rászóltam,magamra vontam a figyelmét és csendbe is maradt.Aztán megint...Rászóltam abbahagyta.Ezután zöldre váltott a lámpa és megint,mint a hülye gyerek elkezdett húzni,hogy odamenjünk a fekete kutyához,de persze egyből visszarántottam.Ekkor még nem voltam ideges.Tök nyugodt voltam,meg tudtam kontrollálni Miát,mert mikor visszarántottam abbahagyta a húzást.Átmentünk a másik oldalra és labdáztunk egy tök jót.Nagyon ügyes volt,nem ment el messzire és rögtön jött,sőt nem is jött,hanem egyenes szaladt vigyorogva,lebegő fülekkel,amikor szóltam.♥♥ Úgyhogy nyugodtan mondhatom,hogy nagyon-nagyon boldog voltam.Csináltam pár képet indulás előtt aztán pedig elindultunk hazafelé.Nagyon ügyes volt ekkor is.DE! Mikor már majdnem hazaértünk,akkor hirtelen ugatott egy kis pukkancs kutya és Mia válaszolt.Rászóltam megint sikerült elvonnom a figyelmét...de a kis hülye vakarcs megint ugatott és nem is hagyta abba,itt már egyszerűen nem tudtam mit csinálni Miával...Rászóltam, megcsíptem(és tényleg ott ahol fáj nekik) de arra is csak hirtelen hátrafordult és nem érdekelte,ugatott tovább.Végül pedig abbahagyta az ugatást a másik,mert szerintem továbbvitte a gazdája(nem tudom,hogy milyen kutya volt,de az ugatásából hallva megint csak egy kis öleb...),így Mia is abbahagyta.
Ezek után már semmihez sem volt kedvem.Megálltam a kutyával az utcánk sarkánál és ott álltam tök csendben,mozdulatlanul és gondolkodtam,hogy mi a sz*rt cseszhettem el...Minimum 10 percig ott álltunk.Mia tök türelmesen várt mellettem,meg se mukkant.Olyan volt,mintha ott sem lett volna,pedig többször ugattak a kutyák a kertes házak udvaráról,igaz messzebbről,de akkor se ugatott csak figyelt.Egyszer próbálta de rászóltam és inkább meggondolta magát.Lehet,hogy valamennyire megértette,hogy miért is állunk ott,habár azt nem hiszem...Szóval gőzöm sincs,hogy mit csináljak vele...Nem akarom feladni és nem is tudom,de egyszerűen megőrülök ettől.Lehet,sőt,biztos,hogy ez nem olyan hú de nagy probléma és tuti vannak ennél nagyobb gondok is másnál,de pillanatnyilag ez az egyik legrosszabb dolog nálunk,amit meg kell oldanom valahogyan,mert engem akkor is nagyon idegesít ez az egész.Mindenki tök hülyén néz rám,mikor Mia elkezd ugatni.Mintha még nem láttak volna ugató kutyát...Ja arról meg nem is beszélve,hogy így egyetlen kutyás sem jön a közelünkbe,mert azt hiszik,hogy "veszélyesek" vagyunk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése